geneZation

Fejlődj tudatosan, a megszokott kereteken túl!

Vissza az alapokhoz!

"Óriási ereje van annak, ha békén hagyjuk az embereket és engedjük, hogy maguk döntsék el, mivel akarnak foglalkozni." Ken Robinson: Kreatív iskolák


Személyes érdeklődésem az „alternatív” oktatási/nevelési irányok iránt régi keletű. Már az egyik egyetemi szakdolgozatban is az érdekelt, miként lehet még több mozgást a tanórákba bevonni azért, hogy a növekvő számú hiperaktivitással élő gyermekek helyzetét megkönnyítsük (nem mellékesen az egész csoport jobban mulat…). De ez a cikk, most nem rólam szól. Hanem arról, hogy mit jelent a „Kreatív iskola”, és az előző bejegyzésben feltett kérdésekre, kritikákra elkezdjünk válaszolni. Vagyis, mi mit teszünk azért, hogy változzon a mai oktatás helyzete? Kik is vagyunk mi? Miért is akarjuk mindezt?  Úgyhogy, szó lesz Ken Robinsonról (nincsen Barbi Ken nélkül…) és az oktatás megreformálásáról. Amit pedig majd a csapat bemutatásával folytatunk egy következő bejegyzésben.

Nem szeretünk csak úgy kritikákat szórni az égbe, ezért választottuk, hogy a tettek mezejére lépünk. Mint minden területen az életben, jó, ha az ember kicsit körülnéz, érdeklődik, felméri a terepet, mielőtt megváltja a világot. Nekünk az egyik ilyen mentor, és példaértékű, jól és átláthatóan működő, valóban demokratikus minta Ken Robinson munkássága. Több könyve mellett, jelenleg a Kreatív iskolák a fontos, mert progresszív ugyanakkor józan paraszti ésszel logikus, egyszerű, emberközeli és gyakorlatias. Személy szerint szeretem a mély filozofikus beszélgetéseket, de talán az előző bejegyzésemből kitűnik, hogy az oktatás körüli totyogást, mellébeszélést, ámítást annyira nem. Igenis érdekelnek a hogyanok.

Robinson szerint az egyik vezérmotívum, hogy térjünk vissza az alapokhoz:

az oktatás/nevelés/tanítás szóljon arról, amire eredetileg megszületett. Adjunk teret a felfedezésre, a világ megismerésére, miközben biztosítjuk a gyermek-tanuló egyéni és egyben teljes testi-lelki-szellemi fejlődését.

Az iskola szűnjön meg úgy, és olyan alapokon, működni mint egy gyár. A sztenderdek egy tv világpiaci hatalomra törése esetén szükségesek, de az „emberek mértékét, formáját, képességeit vagy személyiségét nem lehet sztenderdizálni”.

Ehhez még hozzátenném az EU nézetét is: a címkék a befőttesüvegekre valók, nem az emberekre. Főleg nem a gyerekekre.

Az oktatás/tanulás organikus élő emberek alkotják, alakítják akik kölcsönösen hatással vannak egymásra. Párhuzamot vonva az organikus gazdálkodással, ahol a talaj táplálása az alapvető cél, Robinson az alábbi 4 fő területet tartja az organikus oktatás alapjának:

  • Egészség: a tanuló teljes fejlődésének szem előtt tartása, képzett és lelkes tanárok, mentorok jelenlétével, inspiráló jövőkép megléte mellett
  • Ökológiai egyensúly / Ökoszisztéma: vagyis felismerve végre azt, hogy a fejlődési területek kölcsönösen függnek egymástól egyéni és közösségi szinten is – tehát, tanárként nem vagyok független a diákjaimtól. Továbbá, hogy inspiráló vezetők, összhang és az erőforrások biztosítása elengedhetetlen.
  • Méltányosság – a személyes kedvencem:
    ami jelenti az egyéni tehetségek kibontakoztatásának megvalósítását, szót emelni és engedélyezni, vagyis ezt bármely résztvevő megteheti, valamint a gyermekekkel dolgozók munkájának és felelősségének tiszteletben tartását is (erről még lesz szó).
  • Törődés: vagyis olyan alkotói tér biztosítása, ahol az együttérzés, a tapasztalatszerzés és a gyakorlati bölcsességek elsajátítására is lehetőség adatik.

Összefoglalva az oktatás mozgás-tér:

– a gyermeknek felfedezésre, tapasztalatszerzésre, MOZGÁSra a tanteremben és azon kívül. Igen, az agy nem csak vigyázz ülésben működik…
– a tanárnak/mentornak az ötletei megvalósításához, önmaga és a tanítványai megismerésére, a fejlődésére és az együttműködések kialakításához

Az oktatás játék-tér:

– gyermeknek, akár a 18 évesnek is. A játék természetes tanulási forma, az élet feladatainak, nehézségeinek, kihívásaira való stresszmentes felkészülés formája. Punktum.
– a tanárnak/mentornak – folyamatos játék vezetés, kitalálás  akár résztvevőként akár facilitátorként.

Az oktatás alkotói-tér:

– a gyermek aktív tagja, alakítója nem csak az órai/foglalkozás tevékenységnek, hanem az adott közösség életének is. Ezzel nem csak motivációja magasabb, hanem olyan “mellékes” készségekre is szert tesz, mint felelősségvállalás, egyéni jogok és kötelezettségek gyakorlása…
– a tanár/mentor nem robotizált üzemmódban információt önt egyik cseréből a másikba,  hanem lehetőséget kap a saját művészete gyakorlására. Így van, jól olvasod kedves olvasó, nem csak Robinson, hanem Ascher – a nyelvtanítás mozgásos alapú módszerének (TPR – Total Physical Response) kitalálója – is úgy gondolja, hogy a tanítás valójában egy csodálatos művészeti forma. Színpad, vászon, fehér lap. Nekem ez szívmelengető nézőpont.

Az oktatás komplex és adaptív: egymással összefüggő folyamatok, amelyek együttes hatást fejtenek ki, de egy rendszer ezerféle lehet.

Az oktatás sokszínű, vagyis, minél szélesebb a kínálat, minél több az alternatíva, annál inkább kielégíthetjük a csodálatosan különböző egyének igényeit. Tehát, az intézmények nem versenyeznek egymással, hanem kiegészítik, segítik egymást, mert úgy ahogy engem sem szerethet mindenki, egy intézmény és egy rendszer sem lehet megfelelő minden egyes embernek. Főleg, hogy az 50 évvel ezelőtti piaci, gazdasági, kulturális igények már igencsak idejét múltak.

Egy szó, mint száz, a hatékony oktatás számos óriási ellentét harmonizálásából jön létre, mint például a szigor és szabadság, a hagyomány és újítás, az egyén és csapat, az elmélet és gyakorlat, belső és külső világ.

A mi értékeink között is szerepel a sokszínűség és együttműködés, ezért is igazán örömteli számomra, hogy csapatban dolgozunk, de mind a hárman nagyon különböző tapasztalatokkal érkeztünk – üdítő, hogy mindezek a geneZation-nél erőforrásoknak számítanak.

Tetszett ez a cikkünk? Oszd meg ismerőseiddel:

Share on facebook
Facebook
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Copyright 2021 geneZation.hu  – web: Szöllősi Tamás